2016. április 10., vasárnap

2013. "Meghalni, csak azért mert élek"

2013-ban másodjára néztem meg a The Road filmet, ennek hatására készítettem ezt a bejegyzést, és úgy gondoltam, hogy ide is felteszem.

Mi marad a holtak után?
Mi marad mindahányunk után?" (...)
"Mi marad hát?
A gyerekek?" (...)
"Hasonlíthatnak ránk. Vonásaikban tulajdon vonásainkat láthatjuk visszatükröződni, melyek csodálatosképpen forrnak együvé azok vonásaival, akiket szerettünk. Gesztusaikban, szemöldökük ívében, arckifejezéseikben meghatottan ismerünk magunkra. A barátaink azt mondhatják, hogy fiainkat és leányainkat mintha csak rólunk mintázták volna, ugyanazon sablon mentén szabták őket. És ez mintha a magunk meghosszabbítását ígérné az után is, hogy megszűnünk létezni. De hiszen egyikünk sem őskép, amelyről a következő másolatok készülnek, hanem csak egy kiméra, amely felerészben apánk és anyánk külleméből és tulajdonságaiból épül fel, pontosan ugyanúgy, ahogy ők is fele-fele részben szüleikből. Nem volna hát bennünk semmi unikális, minden csak végtelen újrarendeződése egy mozaik apró darabkáinak, amelyek önállóan léteznek, miközben összeállnak véletlen, különleges értékkel nem bíró és szemünk láttára széteső pannókká? Okkal büszkélkedhetünk-e hát azzal, hogy gyermekeinken olyan orríveket vagy gödröcskéket látunk, amelyet a magunkénak szoktunk tartani, de valójában már félmillió éve vándorolnak ezernyi testen át? Marad-e hát utánunk valami, ami csak én vagyok?"

"Mi maradt Egyiptom fáraói után? Hellász hősei után? A reneszánsz művészei után? Marad-e valami belőlük - ős ők léteznek-e abban, amit hátrahagytak? De akkor milyen halhatatlanság maradhat még az embernek?"

"Homérosz átolvasta, amit leírt, elgondolkozott, aztán a füzetéből óvatosan kitépte és összegyűrte a lapokat, rádobálta őket a vastányérra, és alájuk gyújtott. A munkából, amelynek az utóbbi három óráját szentelte, egy perc múlva már csak egy marék hamu maradt." (...)
Részletek: Dimitry Glukhovsky - Metró 2034 c. könyvből /10. fejezet, 132-133/

- - -

CVLT OF GRACE - Fring squad loads again (saját fordítás)
Csak a fal van mögöttem. Csak a csend körülöttem.
Egy csipetnyi csend, amíg a kivégzőosztag újra tölt.
Semmit nem látok, de hallom a fegyverek recsegését.
Vajon újra megtörténik?
Az életemet adnám még egy percért.
Amíg a kivégzőosztag újra tölt.
Meghalni, csak azért mert élek.
"Sosem akartam megszületni"
És most, meg kell halnom, mert
Zsidó vagyok,
Meleg vagyok,
Cigány vagyok,
Politikai elítélt vagyok.
Meghalni, mert elneveztek valahogy,
Még mindig csak egy ártatlan személy vagyok.
Nincs kaszt
nincs verseny
nincs bűn.
És még mindig bűnhődnöm kell.

A dal (nem engedte másképp): http://cvltofgrace.bandcamp.com/track/firing-squad-loads-again

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése