Jönnek adagolva a régi bejegyzések és hamarosan nyilvánossá válik a blog

6 éve

Konkrétan hat éve blogozok. Régebben videojátékokkal foglalkoztam, számomra, kezdetben ez volt az élet értelme, illetve hamarosan jött a zene is. Azóta jóval kibővült a látóköröm, és így más dolgokkal is foglalkozok, ezekről szól ez a blog - de bővebben majd hamarosan jön egy bejegyzés, és olvashatóvá válik, hogy mi akar ez az egész lenni.

"Régi" bejegyzések

Rendelkezek néhány bloggal, azért nem teltek teljesen írás nélkül az évek, mindig írtam valamennyit. Ezeket szeretném lassacskán feltöltögetni, és közben új bejegyzéseket is írni. Ezeket a "régieket" igyekszem átnézni és ha úgy van, akkor átírni, változtatni rajtuk stb. Szeretném kész állapotban közzétenni. Ha egy másik blogomról kerül ide egy bejegyzés, azt "régi" címkével fogom ellátni. Ez nem jelenti mindenképpen azt, hogy például teljesen ugyan azt a szöveget másolom be. Ezt nem garantálja. Lehet, hogy teljesen át van alakítva, és csak a téma régi, mert a szöveg nagy része teljesen új, újra lett gondolva. Viszont az garantált, hogy maga a téma és a cikk ötlete a régi bejegyzéssel azonos. A szöveg nem biztos.

A célom

A mai évben, még a nyár előtt szeretném azt elérni, hogy ez a blog megfelelően beinduljon. És azt is szeretném idővel, hogy minden egyes munkám, amit életem során készítettem, fenn legyen valamilyen formában ezen a blogon. Vagy privát, vagy elérhető formában. A privát azért szükséges, mert egyes munkákat nem szeretnék csak úgy nyilvánossá tenni, illetve különböző anyagokat nem is tehetem nyilvánossá, mert szerzői jog védi. És próbálom elkerülni azt, hogy ezt megsértsem.

Sajnos

Sajnos rengeteg nagyon értékes anyag nem fog felkerülni publikusra, de így is úgy gondolom, hogy érdemes olvasni a blogomat, mert jelentős munkák, gondolatokat tartalmaznak.

Nincsenek kész bejegyzések

Egyik bejegyzés sem tekinthető késznek. Bármikor újra írhatom őket, vagy szerkeszthetem. Ha jelentősen szerkesztek egy bejegyzést, akkori igyekszem majd azt feltűntetni. Elég türelmetlen vagyok és sokszor úgy is felteszek egy anyagot, hogy csak félig van kész, és majd kijavítom, még teszek hozzá dolgokat, de aztán annyiszor megcsinálom ezt, hogy nincs időm, energiám, vagy legtöbb esetben kedvem befejezni és azt mondani, hogy na ez már 100%-osnak tekinthető munka. Illetve elírásokat és helyesírási hibákat is mindig találok egy adott írásban, akárhányszor is nézzem át. Szóval semmi sem kész. Ez nem hírközlés, ezek gondolatok, és fejlődhetnek és újra szerkeszthetőek, képlékenyek. De erről még fogok írni úgy is.

Nyilvánosság

Szeretnék a nyilvánosság elé kerülni. Jól esne, ha olvasnák a blogomat. A megjegyzéseket és hozzászólásokat már nem várom el, de szeretném, ha mások is olvasnák. Nagyon jól esne, ha azt mondaná valaki, hogy nagyszerű munkát végeztem, ez igen, és szeret feljárni a blogra, mert értékes, és érdekli.

Nem lehet egyszerűen mindig a zárt falak között maradni. És mindent nyilvánosan nem is lehet megosztani, mert annyira értékes, vagy épp a szerzői jog... Ezekről a dolgokról csak elvétve fogok írni.

Már évek óta álmom az, hogy lesz egy publikus blogom, ahová felkerül minden egyes munkám. Úgy döntöttem, és lehetőleg sikerülni is fog, hogy ez lesz az, és még éveket nem fogok várni. Most kell meglépni, és inkább lemondok arról, hogy tökéletes lesz. Éveket vett el ez a gondolat, hogy inkább várok és tökéletes legyen. Ennek vége. Írok, ahogy írok, nem fogom minden egyes szavamat lesni, hogy ez most illik-e oda, vagy nem. Nem kötelező irodalmi értékűnek lennie a szövegnek. Az viszont kötelező, hogy végre kifejezzem magam.

Ahhoz, hogy a blog nyilvános legyen

- Akarok írni egy szöveget a blogról.

- Akarok írni egy szöveget magamról.

- Létre kell hozni a címkéket.

- Meg kell csinálni használhatóvá az "oldalak" részt.

- Fel akarok tölteni úgy 10-30 régi bejegyzést. Majd kiderül a pontos szám.

- Ahhoz, hogy az Ask.fm-mel kapcsolódjon a blog, az összes kérdésemre a választ át kell nézzem, és esetleg szerkesztenem. Nem akarok olyan személyes információkat kiadni, amit tudtommal nem szerettem volna. Nagyon személyes dolgokat kizárólag közeli ismerősöknek vagyok csak hajlandó megosztani. Akarok egy határt húzni, és nem szeretnék átesni a ló túlsó oldalára, hogy az életem egy nyitott könyvvé váljon. Minden személyes dologról maximum röviden vagyok hajlandó írni - és az efféle kérdéseket nem szeretném fogadni, vagy tényleg csak felszínesen válaszolok, max.

- ...

Bele is vágok a dologba, mihamarabb el szeretném ezt érni. Nagyjából ennyi munkát látok magam előtt, de gondolom biztos lesz még, amit kifelejtettem.